Dátum: 2012. június 2-4.

Kiándulás Észak-Walesbe

Angliai Református Egyház szervezésében, 2012. júniusában, a gyülekezetből egy 20 fős csapattal Min-y-Don keresztyén Központba mentünk kirándulni. Amikor megérkeztünk a szálláshoz, az ottani fiatalok fogadtak minket, meglepetésünkre. A megismerkedés könnyen történt, s a baráti szálak hamar összefonódtak. Nem kellett sokat várni ahhoz, hogy az együvé tartozás örömeit megtapasztaljuk.

Élménydús programok közül lehetett válogatni, amelyek összefort csapattá alakítottak minket. Többek közt lehetett kincskereső versenyen, íjazáson, fára mászáson részt venni, de a legizgalmasabb játék a bekötött szemmel való séta volt az erdőben, amikor kötél és védősisakok segítségével való csúszás-mászást nem úszhattuk meg anélkül, hogy tetőtől-talpig ne legyünk sárosak. Azt hiszem, sokunknak magasra ugrott utána az adrenalin-szintje.:-) Izgalmas program volt a kenuzás is, amikor kisebb csapatokra osztva, elindultunk a csónakokkal és átélhettük az evezés, a vízbeborulás feledhetetlen élményét.

Reggelente megcsodálhattuk a tengert, a hegyeket, a legelésző bárányokat és a felkelő nap szépségét is. Az egyik este tábortűz mellett gitárral énekeltünk. Jó volt átérezni azt, ahogyan együtt énekelve dícsérhettük az Urat.

Egy hangulatos kisvárosba, Betwys-y-Coed-ba is elmentünk, ahol nézelődtünk, vásárolhattunk és sétáltunk. Kisvonattal felmentünk a Snowdon-ra, de mivel esős idő volt, ezért az ablakokon keresztül nézhettük meg a sziklákat.

Az utolsó napon meglátogattuk a Caernarfon-i kastélyt, ahol körbejárhattuk a termeket, az udvart és megcsodálhattuk a kastély bástyáiból elénk táruló kilátást. Mielőtt hazafele indultunk, a llandudnoi tengerparton is megálltunk, ahol egy kis időt tölthettünk még együtt.

A 92-dik zsoltárban ezt olvashatjuk: „Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem. Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!” (Zsolt.92 5-6).A hétvégén mi is megtapasztalhattuk az Isten által csodálatosan megteremtett természetet. Minket is megvidámított és megörvendeztetett a látvány, amely elénk tárult Walesben.

A szívünkben és emlékezetünkben számos szép emlékkel tértünk haza, Istentől azt kérve, hogy a város zajába, forgatagába visszatérve se feledkezzünk el ezekről a napokról és arról, hogy milyen csodás az általa megteremtett világ.

/Bunta Ágnes-Boróka/